Látnivalók

Csápolnak

A Csápolnaki- csatorna által körbevett, botló-fűzekkel tarkított jellegzetes mocsárréten több védett növényünk található. A csatornát kísérő idős fákban fészkel az erdei fülesbagoly, az ágakon az egerészölyv rak fészket. A sűrű bozótosban gyakran látható őz, vaddisznó és róka. A hullámtérben csodálatosan szép, idős, az emberi kéznek köszönhető alakú botlófűzek találhatók. A fűznek a tetejét levágják, és a csonkokon új gallyak sarjadoznak. S amikor ezek is megvastagodnak, újból levágják. Ez a botolás. Az eredmény a tájnak jellegzetes arculatot adó sugárkoszorúként szétágazó gallysor.

Vörösrét

A falutól nyugatra, a Nagy-Duna töltésének közelében a Vörösréten a mocsárrétekre jellemző fajok élnek, mint a szibériai nőszirom, a kornistárnivs, a nyári tőzike. Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, költ a barna és a réti héja, az egerészölyv, a fehér gólya, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is. A töltésen túli feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen rekettyefűz bokrok, fehér fűzek, nádasok teszik változatossá a képet. A hullámteret árvízkor teljesen elborítja a víz, ami szárazabb években a mélyedésekben az év nagy részében megmarad. Itt nevelődnek fel a mocsári békák, barna varangyok, kecskebékák.

Szent György szobor

A község központjában álló szobor Szent Györgyöt ábrázolja lándzsával, amint megöli a sárkányt. Ő a falu templomának védőszentje, a legrangosabb egyházi esemény az április 24-ét, György napot követő vasárnapon megtartott búcsú.

Szent György vitéz és vértanú templom

A római katolikus templom a falu központjában helyezkedik el. Építésének évszámát különböző irodalmak más-más időpontra teszik, bizonyos források szerint 1869-ben, másik szerint 1862-ben épült, míg a templom orgonáján 1867 szerepel. Építésze ismeretlen.

Nagybajcs egyházjogilag 1993-ban került a Győri Egyházmegyéhez. A számos papot és szerzetest adó község korábban az Esztergomi Főegyházmegye fennhatósága alá tartozott.

A templom egyik ékessége az itt látható, 16. századi Pieta szobor, melyet még Michelangelo nevével is összekötöttek, mivel keletkezése szinte egybeesik az ő által készített pieta szoborral, s a hasonlóság szembetűnő. A nagybajcsi Pieta egy 1 méter magas fafaragás, a Szűzanya egy kedvesnővér-öltözetű, széles orrú, csontos parasztasszony, aki halott fiát tartja karjában. A szobrot bemutatták a Vatikánban, Magyarország milleniumi egyházművészeti kiállításán, és Budapesten a Nemzeti Múzeumban. Rómából hazatérését a hívek ragaszkodásának köszönheti.

Világháborús emlékmű

Az I. és II. világháborúban elesett helyiek tiszteletére emelt emlékmű. Eredeti helye a Tanácsház utca elején, a régi hivatal előtt volt, mára áthelyezték a templom keleti oldalára. Felújítását tervezik a millenium alkalmával.

Mária fülke

Az ország minden részéből érkeznek ehhez a nem mindennapi kegyhelyhez, melyet Simon Lászlóné Irénke néni azután építtetett, hogy egy éjszaka megjelent Jézus az ágya mellett.

„Egy éjszaka különös látomásom volt: megjelent Jézus az ágyam mellett, majd fehér márványból készült Szűz Mária-szobrot pillantottam meg. Reggelig virrasztottam, és azon gondolkoztam, mit üzent nekem az Úr. Hirtelen megvilágosodtam: tudtam, hogy egy kápolnát kell építenem – emlékszik Irénke.”